Fenn a fán
 
Sárgarigó fenn a fán, fenn a fán
fészket rakott hajdanán, hajdanán.
Sásból, nádból szőtte, fonta,
vízzel, sárral tapasztotta.
 
Rigófészek palota, palota
rigóleány kell oda, kell oda.
Piros csőrű, sárga tollú,
barna szemű, búgó hangú.
 
Messze száll a trillala, trillala
rigóének dallama, dallama.
Hívogató, andalító,
leányszívet elcsábító.
 
Sárgarigó fenn a fán, fenn a fán
párra talált úgy biz ám, úgy biz ám.
Ékes, fényes rigófészek
ringat rigó csemetéket.